Szigetmonostoron a XVIII. század közepén létesült az első iskola. Ez azonban nem jelenti az oktatás teljes hiányát az ezt megelőző időkben.
Az 1214-ben Tiburc ispán által a Nagy-Duna partján alapított bencés kolostor alapvetően a papság utánpótlását szolgálta. A monostori nép iskoláztatása a protestantizmus magyarországi megjelenésével egy időben kezdődött. A kolostorban lévő iskolában a budai főiskola professzorai és tanítói 1521 és 1524 között nemcsak a reformáció tanaival ismertették meg az embereket, hanem az írás-olvasás oktatását is megkezdték. 1541-ben a törökök feldúlták a falut, s a nép a református lelkész segítségével a falu jelenlegi helyére menekült. A török hódoltság idején a nép tanítása a háttérbe szorult.
A falu református lakossága 1735-től alkalmazott rendszeresen iskolamestert. Az első iskolaépületet pedig 1753-ban adták át, a református templom mellett.
A XVIII. század közepén Horányi Gábor katolikus alispán lett a falu földesura, aki katolikus lakosokat telepített Monostorra. Ettől kezdve a falu két vallású. 1752-ben felépült a katolikus templom, 1768-ban pedig a plébánia épületét adták át, ahol az iskolamester háza is helyet kapott, s megnyitotta kapuit a katolikus iskola is. A református és a katolikus lakosság egymással nem érintkezett, az iskolás gyerekek sem ismerték a másik iskola tanulóit. A két iskola ellenére az emberek nagy többsége a XVIII. század végén még írástudatlan, hisz főként hittant oktattak a gyerekeknek.
A XIX. század közepéig nőtt az iskolába járók és ezzel együtt az írni tudók száma is.
Az 1838-as árvíz következtében összedőlt a református iskola és a katolikus iskola épülete is megsérült. Rövid időn belül mindkét iskola újra működött, s a mai napig is állnak, a két egyház tulajdonában vannak.
Az 1868-as népiskolai törvény kötelezővé tette a 6-12 éves korosztály számára az alsó elemi iskola elvégzését. Monostoron ennek következtében jelentősen megnőtt a két felekezteti iskola tanulóinak létszáma. A pecséteken a „Római katolikus népiskola” és a „Református elemi iskola” elnevezés olvasható. A törvény ellenére csak vallástant, olvasást, írást és egy kis számtant tanítottak a kurátori jegyzőkönyvek szerint.
A XX. század elejétől nőtt az iskolákban oktatott tantárgyak száma. Ekkor még mindig együtt tanult a 6 osztály és délelőtt és délután is volt oktatás. A 30-as évektől már két tanítót alkalmaztak mindkét iskolában. Az 1-3. és a 4-6. osztályok már külön tanteremben tanultak.
1940-ben a Fővárosi Vízművek segítségével bővítették az iskolákat, s a 2. világháború éveiben már „csak” 2-2 osztály tanult együtt.
1945 szeptemberétől Monostoron is megindult a 8 osztályos oktatás.
1948-ban államosították az egyházi iskolákat, és a katolikus és református iskola helyett már a Szigetmonostori Állami Általános Iskola látta el a monostori gyerekek oktatását. Az általános iskola első igazgatójának Régiusz Lajost (1902-1980) nevezték ki, aki már 1926-tól a református iskola igazgatója volt. 1956-ig irányította az általános iskola munkáját, amely a volt katolikus és református iskola tantermeiben működött részben osztott iskolaként a tanteremhiány miatt. (4 épület 6 tantermében folyt a tanítás.) 1949-ben alakult meg az Ady Endre (1950-től Zrínyi Miklós) úttörőcsapat, mely 1991-ig működött.
Az iskola mai épületét 1958. szeptember 1-jén adták át, 8 tanteremmel. 189 tanuló kezdte meg a tanévet és 10 pedagógus tanított itt ekkor.
1968-ban került sor az új iskolaépület első bővítésére. Egy nagy tanteremmel (a testnevelés órákat tartották itt) és egy szertárral gyarapodott az épület.
1976. szeptember 1-jén az iskola körzeti általános iskolává vált, Leányfalu helyett a pócsmegyeri gyerekek is Szigetmonostorra jártak ettől kezdve. Az iskolához így hozzátartozik a pócsmegyeri tagiskola 2 tanteremmel (általában az első és második osztályok tanulnak itt). Az iskola irányítása alá tartozik a szigetmonostori és a pócsmegyeri óvoda is.
1980-ban egy tornateremmel, 2 öltözővel és mellékhelyiségekkel bővült az iskola. A falu lakói jelentős társadalmi munkával járultak hozzá az építkezéshez.
1987-ben az iskola elnyerte a 7+1 sportverseny első díját (100 ezer forintot), melyet egy bitumenes kézilabda pálya építésére fordított.
Ugyanebben az évben a pócsmegyeri két tanterem egy modern zsibongóval bővült.
1988-ban a két óvoda a két község tanácsának irányítása alá került. Az általános iskola tevékenységi körébe került viszont a Községi Könyvtár és Művelődési ház. Ettől kezdve az iskola hivatalos neve: Körzeti Általános Iskola és Művelődési ház.
Az 1989/90. tanévtől az iskola tanulói az orosz nyelv helyett az angol vagy a német nyelvet tanulhatják.
